Teljesítményadó (Súlyadó)

Milyen gépjárművek után kell adót fizetni?
A belföldi gépjárművek súlyadójának alapja, mértéke
Kinek kell megfizetnie a gépjárműadót?
Az adófizetési kötelezettség kezdete és vége
Mikor kell befizetni az adót?
Mikor lehet szüneteltetni az adófizetést?
Milyen gépjárművekre jár adókedvezmény?
Kik mentesülhetnek a gépjárműadó alól?
Illetékes hatóság
Bejelentési kötelezettség
A gépjármű elidegenítésének eljárása
Mit tehetünk, ha a forgalmi és az okmányiroda adatai nem egyeznek?
Jogorvoslati lehetőségek
Külföldön nyilvántartott gépjárművek adójával kapcsolatos tudnivalók

A gépjárműadó (hétköznapi nevén teljesítmény-, 2007. előtt súlyadó) 1992-es bevezetésére a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében került sor.

Milyen gépjárművek után kell adót fizetni?

A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.

Nem kell gépjárműadót fizetni a következő járművek után:

1. a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
2. a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,
3. az ún. "méhesházas" gépjárművekre,
4. a munkagépre,
5. a CD, CK, DT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a muzeális jellegű gépjárműre (OT rendszámú),
6. a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

A belföldi gépjárművek súlyadójának alapja, mértéke

Az adó alapja a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) volt, innen származott a gépjárműadó közkeletű elnevezése is, a "súlyadó". 2007-től azonban ez a személyszállító gépjárművekre - az autóbusz kivételével - a teljesítmény lett. Az új szabályozásnak megfelelően az adó alapja tehát:

1. a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni;
2. az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya),
3. tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

Az adó mértéke abban a körben, amelyben továbbra is a súly az adó alapja, változatlan maradt: minden megkezdett 100 kilogramm után 1200 forint.

Maradtak a tételes - vagyis nem az önsúlyból kiszámított - mértékű adók is:

1. az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 8000 forint, míg a tehergépjármű után 40.000 forint,
2. a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20.000 forint adót kell fizetni.

Amennyiben az E és P rendszámú gépkocsi állandó rendszámtáblát kap, az ezt követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.

Ha az adó alapja a teljesítmény, az adómérték a (személy)gépjármű

1. gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/kilowatt,
2. gyártási évét követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt,
3. gyártási évét követő 8-11. naptári évben 200 Ft/kilowatt,
4. gyártási évét követő 12-15. naptári évben 160 Ft/kilowatt,
5. gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/kilowatt.

Kinek kell megfizetnie a gépjárműadót?

Az adó alanya - vagyis akinek a gépjárműadót meg kell fizetnie -

1. főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel;
2. amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amely nevére a forgalmi engedélyt kiállították;
3. év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel ;
4. az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) bejelentette az okmányirodában, akkor a szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától, már nem kell a gépkocsi után adót fizetnie. Ettől az időponttól kezdve a vevő (új tulajdonos) lesz az adó alanya kivéve, ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. Ha mindkét fél elmulasztotta a tulajdonváltozás bejelentését, a régi tulajdonos köteles az adót megfizetni.

Az adófizetési kötelezettség kezdete és vége

Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja (az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadása).

Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a V betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.

Akár az adóalany, akár a gépjármű körülményeiben beállott olyan változást, amely kihat az adókötelezettségre, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Ettől eltérően, ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, az adókötelezettség a forgalomból történt kivonás hónapjának utolsó napjával nem szűnik meg.

Mikor kell befizetni az adót?

Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-éig, illetve az adóév szeptember 15-éig fizeti meg. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg. A határidő elmulasztása mulasztási bírság megállapítását vonja maga után. Az adózót az adóhatóság értesíti a befizetési kötelezettségről.

Mikor lehet szüneteltetni az adófizetést?

Az előző pontból is kiderült, hogy akkor is kell adót fizetni, ha a gépkocsit nem használjuk. Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény (pl. lopás, jármű önkényes elvétele, stb.) bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült.

A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Milyen gépjárművekre jár adókedvezmény?

A gépjárműadóról szóló törvény szerint

1. 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;
2. 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

Kik mentesülhetnek a gépjárműadó alól?

Mentesek a gépjárműadó alól a következő gépjárművek:

1. a költségvetési szerv tulajdonában lévő gépjármű,
2. a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű, ha a tulajdonos szervezetnek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
3. a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű,
4. az egyház tulajdonában lévő gépjármű,
5. a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
6. a mentességre jogosult adóalany (a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő, ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is) tulajdonában lévő egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsi, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár;
7. az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja, illetve
8. az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévő gépjármű.

Illetékes hatóság

Az adót a tulajdonos forgalmi engedélybe bejegyzett lakóhelye, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi önkormányzati) adóhatóság (adócsoport vagy adóiroda) állapítja meg.

Ha a hatósági nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.

Amennyiben a forgalmi engedély a székhelyet és telephelyet is tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság állapítja meg az adót.

Bejelentési kötelezettség

Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie (15 napon belül):

1. a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége),
2. az adófizetési kötelezettsége szünetelését (ha például ellopták a kocsit, a rendőrség jegyzőkönyvét kell mellékelni). Abban az esetben ha a bejelentés elmarad és később, hivatkozik a gépjármű tulajdonos az adófizetési kötelezettsége szüneteltető tényre, akkor is visszamenőleg történik az adófizetési kötelezettség szünetelése, feltéve hogy megfelelően igazolják az alapjául szolgáló tényt(pl: ha csak két hónap múlva jelentem be az adóhatóságnak hogy ellopták a kocsimat, vinnem kell a rendőrségi jegyzőkönyvet és a lopás napjára visszamenőleg szüneteltetik az adófizetési kötelezettségem)
3. ha olyan gépjármű tulajdonjogát szerezte meg, amelynek korábbi tulajdonosa (elidegenítője) adómentes volt .

A gépjármű elidegenítésének eljárása

Használt gépjármű adásvétele után az illetékes okmányirodán a forgalmi engedély kiállítását kell kérni. Az okmányiroda hivatalból megküldi az adásvételről szóló adatokat. Az adóhatóság, az új tulajdonos részére az adásvételt követő év január 1-jétől állapítja meg az adót. Az adásvétel évében tehát az eladó az adó alanya. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a szerződést kötő felek egymás közt megegyezzenek arról, hogy megosztják egymás között az adó összegét, és a vevő a gépjárműadó egy részét kifizeti az eladónak (úgy is megoldható, hogy beszámítják a vételárba).

Fontos kiemelnünk, hogy amennyiben a vásárlást nem jelentik be, a régi tulajdonosnak kell megfizetnie az adót.

Mit tehetünk, ha a forgalmi és az okmányiroda adatai nem egyeznek?

Gyakran előfordul, hogy a forgalmiban szereplő adatok nem egyeznek az adóhatóság adataival. Ilyen esetben mindig az illetékes okmányiroda adatai a mérvadóak, az esetleges pontosítást ott kell kérni, és azt az okmányiroda hivatalból megküldi az adóhatóságnak.

Jogorvoslati lehetőségek

A gépjárműadó kivetésével, megfizetésével, és egyéb az a gépjárműadóval kapcsolatos ügyben az első fokon eljárt adóhatóság (kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság) határozata ellen a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz lehet fordulni.

Külföldön nyilvántartott gépjárművek adójával kapcsolatos tudnivalók

Külföldön nyilvántartott gépjármű adóját az üzembentartó köteles megfizetni. Az adókötelezettség a Magyar Köztársaság területére való belépés napjával kezdődik és megszűnik azon a napon, amelyen a Magyar Köztársaság területét elhagyja.

Külföldi gépjármű esetén mentes az adó alól a kombinált árufuvarozásra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut a Magyar Köztársaság területén, ha:

1. a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - vasúti állomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), illetőleg
2. a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás).

A megállapított adót és az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a Magyar Köztársaság területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében a vámhatóság végzi. A vámhatóság az illetékbélyeget érvényteleníti, a tehergépjármű rendszámát és a lerótt illeték összegét nyilvántartásba veszi.

Az adó mértéke külföldi gépjárművek esetén:

1. a 12 tonna össztömeget (önsúly+raksúly) meg nem haladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű (ideértve a járműszerelvényt is) esetén az oda, illetve a visszaútra 10000-10 000 forint,
2. a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 30000-30000 forint
3. a 12 tonna össztömeget meg nem haladó, tranzit célra használt (ideértve a harmadik országos engedély ilyen felhasználását is) fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 20.000-20.000 forint,
4. a 12 tonna össztömeget meghaladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 60.000-60.000 forint.

Az előzőek szerinti adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett. Az adótételek oda-, illetőleg visszaútra, a fuvarozás időtartamára, legfeljebb 48-48 órára a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra vonatkoznak. Az előző időtartamot meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett 48 óránként kell az adót megfizetni, azonban a fuvarozási időtartamba (tartózkodási időbe) nem számít bele a külön jogszabályban meghatározott forgalomkorlátozási időszak.

Az adótételt illetékbélyeggel kell megfizetni, melyet a közúti fuvarozási engedélyre - loco fuvarozás esetén a fuvarozás teljes időtartamára vonatkozóan, tranzit fuvarozás esetén az oda- és visszaútra külön-külön - kell felragasztani a Magyar Köztársaság területére való belépéskor. Adózó a felragasztást követően köteles a belépés időpontját (év-hónap-nap-óra) az illetékbélyegekre rávezetni.

A Magyar Köztársaság területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság (a határátlépés helye szerinti) végzi. Illeték megfizetésével történik az adó lerovása.