A gépjármű-felelősségbiztosítás kötelező jellegével a mi érdekünket szolgálja, akár károsultként, akár károkozóként szerepelünk egy balesetben. Károsultként biztosak lehetünk abban, hogy a bennünket ért károk teljes egészükben - még abban az esetben is - megtérülésre kerülnek ha "ellenfelünknek" netán nem lett volna érvényes biztosítása, károkozóként pedig biztosító partnerünk átvállalja helyettünk az általunk okozott károk megtérítését.

Vigyázat! A biztosító súlyos gondatlan vagy szándékos károkozásunk esetén regresszál, azaz behajtja rajtunk amit helyettünk kifizetett. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha károkozásunk esetén nem rendelkezünk érvényes gépjármű felelősség biztosítással.

Mire kell kötelező gépjármű felelősség biztosítást kötni?

A kormányrendelet értelmében kötelező felelősségbiztosítást kötni minden, a KRESZ szerint gépjárműnek minősülő járműre, továbbá pótkocsira, félpótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú járművre, munkagépre és segédmotoros kerékpárra. Ennek megfelelően a kötelezően biztosítandó járművek közé tartoznak a:

Biztosítási szolgáltatás

A gépjármű felelősség biztosítás alapján az egy káreseményből (az azonos időpontban és okból bekövetkező több kár, is egy eseménynek számít) eredő dologi károkért a biztosítók 500 millió Ft maximális térítésig, míg az egy káreseményből eredő személyi sérülések esetén személyenként 300 millió Ft maximális térítésig nyújtanak fedezetet.

A biztosítás megkötése, fenntartása

A gépjármű üzembentartóját/tulajdonosát gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség, a biztosítókat pedig ún. elfogadási kötelezettség terheli. A gyakorlatban mindez annyit jelent, hogy – szélsőséges eseteket nem számítva – a kiválasztott biztosítónál a meghirdetett áron megköthető a szerződés. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy a szerződéskötésről, illetve a szerződés létrejötte után a folyamatos díjfizetésről – külön felszólítás nélkül – gondoskodni kell.

Nem jelent mentséget a díjfizetésre, hogy „nem kaptam csekket vagy számlát a biztosítótól”, mert a biztosítónak jogszabályi kötelezettsége csak utólagos bizonylatadási van, a már befizetett díjakra.

A szerződés megszűnése, szüneteltetése

A gépjármű felelősségbiztosítási szerződések általában határozatlan időre szólnak. A határozatlan időre kötött szerződés többféle módon is megszűnhet, illetve lehetőség van arra is, hogy a szünetlejen.

Mind a biztosítónak, mind pedig a biztosítottnak a legkellemetlenebb ezek közül a biztosítási díj nemfizetése miatti megszűnés. A fedezet ugyanis automatikusan megszűnik, amennyiben a szerződő a díjat az esedékességtől számított 30 napon belül meg nem fizeti. Ebben az esetben a kármentes évekkel megszerzett bonus fokozat is elveszik, de a malus díjszorzó érvényben marad.

A leggyakoribb gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének oka: az érdekmúlás. Érdekmúlás a gépjármű eladása esetén, illetve a gépjármű forgalomból való kivonása fordulhat elő. Az eladás tényéről a biztosítót tájékoztatni kell.

Ezeken kívül megszűnhet a szerződés felmondással is. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, indoklás nélkül bármely fél, azaz a biztosító és a szerződő is megteheti. A felmondást írásban kell a biztosítóhoz eljuttatni, az esetleges felmondást a biztosító is írásban közli.

Kettőtől hat hónapig szünetelhet is a biztosítási szerződés, ha a szerződő bizonyítja, hogy a járművet ezen időre üzemen kívül helyezték. A szüneteltetés kezdeti időpontja a bejelentést követő hónap első napja és addig tart míg a járművet újra üzembe nem helyezik, vagy letelik a hat hónap. (A biztosítási szerződés szüneteltetése nem lehetséges motorkerékpárok, valamint forgalmi engedélyre nem kötelezett járművek esetében.)

A biztosítási évforduló

A biztosítási évforduló minden év december 31-e.

A biztosítás díja

A biztosítótársaságok, illetve biztosító egyesületek a következő évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjakat október 30-án kötelesek, két országos napilapban megjelentetni mely díjaktól a következő év végéig semmilyen indokkal sem térhetnek el. Ezen verseny hatására azonos gépjárműre, biztosítottra a piacon jelen lévő biztosítótársaságok - a fedezetileg teljesen megegyező szolgáltatást - a legkülönbözőbb díjakkal kínálják.

A kötelező biztosítás ellenőrzéséről

Jogszabályok által meghatározott esetekben a gépjármű üzembentartója (vezetője) köteles igazolni, hogy járművére érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik. Az igazolást a forgalmi engedély mellett vagyunk kötelesek tartani.

Bonus-malus rendszer

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 171/2000. rendelet 3. számú melléklete rendelkezik az ún. bonus-malus rendszerről (B/M). A rendszer lényege, hogy a biztosítók egy kedvezmény-, illetve pótdíjskálán helyezik el a gépjárművek üzembentartóit. Ebbe a magán és jogi személyek egyaránt beletartoznak, kivéve a flottákat, ahol a biztosító minden járművet A0-ba sorol be.

Jelenleg a rendszer 10 bonus és 4 malus fokozatot tartalmaz, valamint egy A0-ás „belépő” fokozatot. A bonus tulajdonképpen nem más, mint a kármentes évekkel megszerzett díjkedvezmény, a malus pedig ennek ellentéte: a balesetet okozók pótdíja. Kármentes évnek az számít, ha az ún. megfigyelési időszakban az üzembentartó nem okoz balesetet gépjárművével. A megfigyelési időszak a rendelet értelmében „az adott biztosítási évet két évvel megelőző július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év június 30-ig tart” (171/2000. Kormányrendelet, 3. sz. melléklet, 2. § a)). A bonusfokozat minden egyes kármentes időszak után egyet „ugrik”, amennyiben legalább kilenc hónapig biztosított volt a jármű a megfigyelési időszakban.

Személygépjármű, illetve motorkerékpár esetén két kategóriát csúszik vissza az üzembentartó a B/M skálán, egy-egy károkozás kapcsán! Amennyiben azonban négy kárt okoz az üzembentartó egy megfigyelési időszakon belül, úgy automatikusan M4-es lesz a következő évi B/M besorolása. Ha még ennél is több kárt okoz valaki, úgy a biztosítók az M4-es kategória díjának maximum kétszeres összegében állapíthatják meg a megfigyelési időszakot követő díját.

Tehergépkocsik, autóbuszok, vontató és mezőgazdasági vontatók minden egyes károkozás egy kategória visszasorolást jelent az üzembentartónak.

A megszerzett bonus fokozat személyhez kapcsolódik és megőrizhető; egy éven belül azonos kategóriájú gépjárműre a bonus igazoláson szereplő fokozat áttehető. Nem vihető át ugyanakkor a bonusfokozat, addig, amíg a „régi” gépjárművünk (mellyel a bonus fokozatot elértük) tulajdonunkban van. Ha a „régi” gépjármű egy éven belül eladásra kerül (esetleg kivonják a forgalomból), akkor az azon megszerzett bonus fokozat átvihető a később megszerzett járműre.

Érdekesség, hogy károkozás esetén a biztosítók felkínálják annak lehetőségét, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a szerződő visszafizesse a biztosítónak. A biztosítók erről, valamint az okozott kárösszegről írásban tájékoztatják a károkozót. Amennyiben a szerződő él ezzel a lehetőséggel úgy a bonus-malus skálán nem csúszik vissza, megtartja előző évi besorolását.

Utazás külföldön

Mint azt tájékoztatónk elején is említettük a magyarországi felelősségbiztosítási rendszer szervesen illeszkedik az európai rendszerbe. Ennek megfelelően a felelősségbiztosításunk igazolásához nem is kell más, mint az ún. zöld kártya.

A zöld kártya igazolja a külföldi hatóságoknak felelősségbiztosítási szerződésünk meglétét, érvényességét. A zöld kártyát a biztosító állítja ki, de érvényesítéséhez szükséges a biztosított aláírása is.

A gépjármű felelősségbiztosítás a világ legtöbb országára érvényes. Európa földrajzi határain túli utazás előtt azonban javasoljuk, érdeklődjön a zöldkártyát kiadó biztosítótársaságnál.

Fel